Decemberben derült ki, hogy 1-es típusú cukorbeteg vagyok, és rögtön inzulint kaptam.
Fogynom szerencsére nem kell, mint a legtöbb 2-es típusúnak - a többség kisebb/nagyobb súlyfölösleggel küzd -, de a vércukorszintemre nagyon oda kell figyelnem és aszerint adni be az inzulint.
Nem szabad túl alacsony vércukorszinttel elkezdeni az edzést, mert akkor rosszul leszek, rosszabb esetben akár el is ájulhatok. Ilyen esetekre van nálam szőlőcukor és gyümölcslé, ezek viszik fel leggyorsabban az ember vércukrát.
Ha pedig magas értékkel kezdeném el a mozgást, akkor nemhogy csökkenne az érték, hanem még magasabbra kúszik. Ami nagyon nem lenne jó... :(
Szóval ha megnövekedett fizikai igénybevétel előtt állok - mint például a sportolás -, akkor csökkentem előtte és egyes esetekben utána az inzulinbevitelemet. Lehetőségem lenne még arra, hogy ugyannyi inzulinhoz több szénhidrátot viszek be a szervezetembe, de ez azért nem célom, mivel nem szeretnék hízni, szóval marad a beadott inzulin mennyiségének csökkentése.
Esetemben ez konkrétan úgy néz ki, hogy a mozgás kezdete előtt megeszek egy műzliszeletet, joghurtot, pudingot, stb. és ehhez nem adok be inzulint. Kb. az edzés után 2 órával mérem ebéd előtt a vércukor értékemet és ilyenkor az esetek nagyrészében megegyezett az edzés előtt mért értékkel, szóval se nem nőtt, se nem csökkent.
Ha nagyon fárasztóra sikerült a mozgás, akkor az ebédhez is kevesebbet adok, de ez mostanában nem fordult elő, kezd hozzászokni a szervezetem a terheléshez. :)
Adsz légyszi egy linket a cukorbeteg blogodra is? Nekem is cukorbeteg a barátnőm, talán találnék Nálad hasznos tippeket neki...vagy magamnak, hogy jobban megértsem a problémáit.
VálaszTörlésKöszi! És kitartást a mozgáshoz! :)
Köszi Ákos!
VálaszTörlésMég csak most kezdtem, nincsen rajta túl sok minden, de ami késik nem múlik: http://cukorbeteg.blogspot.com/
Az oldalon ajánlottam egy másik blogot, ami nekem tetszik és hasznos is. :)
Illetve tanácsolom ennek a fórumnak a látogatását is, nagyon sok infót tudtam meg innen:
http://drinfo.hu/forum/cukorbetegseg/
Közben rájöttem, hogy megnézhetem az adatlapodon is, hogy mi a másik blogod.
VálaszTörlésMindenképp elmentem az RSS-olvasómba, szóval kitartás a posztoláshoz, és persze sok erőt a vércukorszinted kontrollálásához!
Mi a különbség az egyes és a kettes típus között?
VálaszTörlésBéci: ajánlom elolvasásra a Wikipédia ide vonatkozó oldalát, szerintem ott elég jól össze van foglalva:
VálaszTörlésWikipédia - Cukorbetegség
Gabi! Sajnálom, hogy kialakult nálad a cukorbetegség. :(
VálaszTörlésDe az nagyon pozitív, hogy mozogsz! :) Sajnos nem minden cukorbeteg gondolkodik így. :(
Úgyhogy respect! :) És kitartás!:)
csak azt nem értem hogy ha cukorbeteg vagy akkor miért eszel olyan szarokat amiket az előző bejegyzésben írtál
VálaszTörlésKöszi Zsuzsi!
VálaszTörlésRemélem nem adom fel és kitartó leszek: ez a három hónap kihagyás nélkül nálam már jónak számít. :)
Kedves Névtelen!
VálaszTörlésNem mindig szoktam ilyen ételeket enni, de néha azért én is megkívánhatom őket.
Az a furcsa egyébként, hogy régebben egyáltalán nem szerettem/kívántam az édességet - csak a chips volt jó nassolnivalónak, de abból a 175 grammos zacsi alá nem adtam -, most pedig egyre gyakrabban kívánom meg az édes dolgokat.
Talán azért, mert nem kéne ennem, ki tudja...
Én nem ítélem el Gabit, amiért olyan "szarokat" eszik. Egy cukorbeteg is ugyanolyan ember. Néha nekünk is el kell engednünk magunkat, mert a folyamatos vércukorkontroll nagyon felemészti az ember mindennapjait. Fárasztó és nagyon sok odafigyelést igényel. Én szinte teljesen kerülöm a cukros dolgokat. Maximum heti 1-1 szelet kinder maxi king vagy ilyesmi. Arról én sem mondanék le semmi pénzért :) De egyébként, amiből tudok (vagy épp engedi a pénztárcám), abból mindenképpen diabosat veszek, vagy inkább nem eszek.
VálaszTörlésEgyébként én is 4 hónapja lettem 1-es típusú cukorbeteg, bár én vitatkoznék vele, mert szerintem 2.-es. Bázis inzulinra egyáltalán nincs szükségem és csak az ebédhez és a vacsorához adok 1-1 egység Humalogot.
Én is hasonló mértékű vércukorszinttel kerültem kórházba, de én akkor már mozogni se tudtam, egyfolytában hánytam és a hangom olyan szinten elment, hogy az utolsó pillanatokban, már papírra írtam le, hogy "légyszi hozzál be vizet" vagy akármi ilyesmi. Ha anyu akár csak 1 órával később fog meg és visz be a kórházba, akkor itthon halok meg. Nálunk senki sem cukros, nem is sejtettük, hogy ez lesz.
Rátréve a blogodra. Jó olvasni, hogy nem katasztrófaként fogod ezt fel. Én sem úgy fogtam fel. Ez inkább egy új esély egy jobb életre. ;)